Ismerkedj meg a zsinórfonás egyik módjával, a KUMIHIMO-val, ha szeretnél szebbnél szebb karkötőket, nyakláncokat készíteni magadnak. Garantáltan remek időtöltésben lesz részed!

A Kumihimo egy japán szó, amelynek a jelentése fonott zsinór.

A fonott selyemzsinórok hosszú történelmi múltra tekintenek vissza Japánban. A szamuráj korszak alatt kardmarkolatok betekerésére, övek készítéséhez, valamint lószerszámok készítésére használták. A díszes selyemzsinórt a kimonók rögzítéséhez is használják.  Ma a kumihimo technikával készült zsinórokat elsősorban ékszerek készítésére használják

A kumihimo elkészítéséhez 4-féle faállványt vagy szövőszékszerű szerkezetet használnak. Ezek közül a Marudai (körállvány) a legáltalánosabb. A marudai elvéből kiindulva, egy egyszerű segédeszközzel, a fonótárcsa segítségével könnyen megtanulhatóak ennek az ősi fonási módnak az alapjai.

A fonaltárcsát készen is meg lehet vásárolni, de magunk is könnyedén elkészíthetjük.

Az alábbi linken (http://www.akciosfonal.hu/kumihimo.pdf) található tárcsa rajzát kinyomtatva vágd körbe, majd egy műanyag lapra, ez lehet egy jégkrémes doboz teteje is ragaszd rá a tárcsa képét. Vágd körbe a műanyag alapot is és a számoknál lévő kis vonalakat olló segítségével vagdosd be. Ezekbe a kis bevágásokat használjuk a fonalak rögzítésére.

Elkészült a 32 beosztást tartalmazó tárcsánk, amely segítségével megtanulhatjuk a kumihimo készítését.

A zsinór készítésének lényege, hogy a tárcsára felvetett fonalakat ismétlődő szabály alapján kicseréljük, illetve előre meghatározott pozícióba helyezzük. Ezeket az útmutatásokat “fonatolási kottáknak” nevezzük.

Alapanyagnak használhatunk vékonyabb és vastagabb pamut, selyem, vagy akril fonalat, vékony szalagokat, spárga fonalat stb. attól függően, hogy mit szeretnénk készíteni a fonott zsinórból.